Mi számít jogos védelemnek?

2016.01.23 14:58

Számos olyan eset történt már, amely során döntő fontosságú lett volna tisztában lenni ezzel. Az egyik legismertebb ilyen eset a „fagyállós gazda” története. Ha nem ismeri a történetet, vagy kíváncsi a történet által felvetett, meglehetősen komplex jogi kérdésekre és válaszokra, akkor kattintson ide:

http://index.hu/belfold/2015/11/11/emberoles_az_itelet_ezert_kapott_a_fagyallos_gazda_nagyon_sulyos_buntetest/

Sokan a fagyállós gazda mellé álltak, mondván, hogy ő csak a saját tulajdonát védte. Arról azonban megfeledkeznek, hogy nem lehet akármilyen módszerrel megvédeni a tulajdonunkat. A gazda erre nagyon rossz módszert választott (nem véletlenül kapta a „fagyállós” jelzőt). Ha tisztában lett volna a jogos védelem fogalmával, vagy ha legalább egy szakember véleményét kikérte volna, akkor ez az egész nem történt volna meg. Néhány dolgot azért még megjegyeznék:

Egyrészt: az egyik tolvaj haláláért – legjobb tudomásom szerint – nem csak a fagyálló a felelős, ugyanis – ha minden igaz – akkor az a tolvaj a bor megivása előtt dizájner drogot fogyasztott (ezek alapján talán érthető, hogy a többi tolvaj miért élte túl a mérgezést. Lehet, hogy ők sem élték volna túl, ha többet ittak volna a borból – szerintem csak a szerencsének köszönhetik, hogy élnek). Másrészt: én sajnálom a tolvajokat, hiszen ezt azért mégsem érdemelték meg (a lopást meg kell akadályozni, de nem a tolvajok életének kioltásával). Harmadrészt: a tulajdonunk védelme valóban fontos dolog, arra azonban oda kell figyelniük, hogy ne alkalmazzanak jogtalannak minősülő védelmi megoldásokat!

Mi számít jogos védelemnek? Jogos védelemnek számít minden olyan védelmi rendszer alkalmazása, amely mások testi épségére vagy életére nem jelent veszélyt. Fontos tudni, hogy a jogtalannak minősülő védelmi rendszerek alkalmazása abban az esetben sem minősül jogosnak, ha azokra bármilyen formában felhívják a figyelmet. Például: a kerítésbe vezetett áram abban az esetben is jogtalan védelmi rendszernek minősül, ha a kerítés közelében egy, az áramra figyelmezető táblát helyeznek el (a kerítésükbe áramot vezetők arra nem gondolnak, hogy ezzel könnyen halálesetet vagy súlyos sérülést okozhatnak. Például: az anyukája mellől egy óvatlan pillanatban előre szalad a kisgyermek, nem olvassa el vagy nem tudja elolvasni a figyelmeztető táblát, megfogja a kerítést, megrázza az áram, és - mivel kisgyermekről van szó – az áramütés nagy valószínűséggel súlyos vagy halálos sérülést okozna. Másik példa: kutyasétáltatás közben a kutya véletlenül hozzáér a kerítéshez, megrázza az áram és ettől megsérül). Már csak emiatt a két példa miatt is érthető, hogy – többek között – a kerítésbe vezetett áram miért minősül jogtalan védelmi rendszernek.

Egy olyan kivétel van, amikor a figyelmeztető tábla felhelyezése mentesíti a tulajdonost a felelősség alól. Ez a kivétel csak és kizárólag a kertben szabadon tartott kutyákra vonatkozik, ugyanis: ha a kutya tulajdonosa figyelmeztető táblát helyez fel a kertajtóra/kertkapura vagy a kert kerítésére, akkor nem terheli őt felelősség abban az esetben, ha a kutya megharap valakit, aki a figyelmezetés ellenére benyúlt a kerítésen, vagy a tulajdonos engedélye nélkül ment be a kertbe.

Az önvédelem: legyen szó akár betörővel való találkozásról, akár utcai támadásról, az önvédelemmel kapcsolatban két fontos szabályt kell megjegyezniük. Egyrészt: az önvédelem csak abban az esetben minősül jogosnak, ha a támadó ténylegesen megpróbált kárt tenni a sértett testi épségében, aki ebből kifolyólag fegyverezte le a támadót – fontos tudni, - hogy ezt valamilyen módon be is kell tudni bizonyítani. Másrészt: vannak olyan, önvédelemre használt eszközök, amelyeket csak hivatásos biztonsági őrök/hivatásos testőrök vagy hatósági személyek birtokolhatnak – ilyen pl. az elektromos sokkoló – ha ezt egy magánszemély valahonnan beszerzi, és pl. egy utcai támadás során ezt önvédelemre használja is, akkor bűncselekményt követ el. Magánszemélyek pl. paprika spray-t vásárolhatnak, de azt csak indokolt esetben használhatják, illetve – mivel ez közbiztonságra veszélyes eszköznek minősül - közterületen csak rejtve (pl. táskában vagy ruhazsebben) szállíthatják (utcai támadás esetén én inkább a menekülést és a segítségért kiáltást javasolnám).

Ha a jogos védelemmel kapcsolatban bármi kérdésük van (legyen szó akár a tulajdonuk védelméről, akár önvédelemről) mindenképpen kérdezzenek meg egy ügyvédet vagy egy jogászt. A legbiztosabb azonban mégis az, ha csak biztonságtechnikai szaküzletben kapható védelmi rendszereket alkalmaznak, hiszen ezek biztosan jogosnak minősülnek (a védelmi rendszerek típusai: mechanikai – pl.: hevederzár -, elektronikai – pl.: riasztó – és elektromechanikai – pl.: mágneszár – ezekről részletesen a fogalomtárban olvashatnak). A szaküzletben való vásárlás fontossága az önvédelmi eszközökre is vonatkozik. Ha valaki jogtalan védelmi megoldásokat alkalmaz, és ezáltal valakinek sérülést okoz, akkor ő maga is bűncselekményt követ el.

A mielőbbi viszontlátásra.