Magánlakások esetén mely adatok nem szerepelhetnek a névtáblán?

2017.07.28 13:39

Sokan még csak nem is gondolnák, hogy a névtáblájukon feltüntetett adatok hasznosak lehetnek a betörők számára – pedig így van. Jóllehet nem minden betörő figyel az „apró jelekre”, de azért nem árt az óvatosság.

 

Írásom címéből arra lehet következtetni, hogy „árulkodó” névtáblákról csak magánlakások esetén beszélhetünk, ami – kis túlzással – igaz, tekintve, hogy biztonságtechnikai szempontból más esetben legfeljebb minimális jelentősége van a névtáblán szereplő információknak.

A félreértések elkerülése érdekében szeretnék még valamit leszögezni: a „névtábla” kifejezés nálam nem csak a ’klasszikus ajtónévtáblákat’ takarja.  

 

Most pedig térjünk rá a lényegre, és lássuk a tiltólistán lévő névtáblaadatokat, illetve a tiltólistára kerülésük okát:

 

1.) Foglalkozásdoktori címek és tudományos fokozatok (a továbbiakban együtt: „titulusok”), teljes vagy rövidített alakban: a titulusok jól fizető állásra és az átlagnál magasabb vagyoni helyzetre utalnak, ami nagyon csábító a betörők számára, hiszen – sok más bűnözőhöz hasonlóan – őket is a megszerezhető ingóságok hozzák lázba.

 

*Példa:

  • ’Doktor Molnár Géza’
  • ’Dr. Molnár Géza’

 

„Mi a helyzet akkor, ha nemcsak az én névtáblámon van titulus, hanem a szomszédomén is?” – hangzik el az első (esetlegesen felmerülő) kérdés.  

Ez sajnos egyáltalán nem ok a nyugalomra, ugyanis előfordulhat, hogy a betörők:

  • egyidőben törnek be mindkét ingatlanba
  • kifosztják az egyik ingatlant és a későbbiekben visszatérnek a másikhoz
  • elhagyják az adott környéket és helyettük új betörők jönnek próbálkozni.

 

Röviden fogalmazva, a szomszédok névtábláján ’ékeskedő’ titulus önmagában nem vonja el a betörők figyelmét az Önök otthonáról, tehát jobban teszik, ha mellőzik a titulus feltüntetését.

 

„Ha az otthonom jól védett, akkor feltüntethetem a titulusom?” – hangzik el a második kérdés.

Erre csak indokolt esetben van szükség, szóval nem javaslom. 

 

„Ugyan már, felesleges az aggodalom, elvégre a betörők úgysem tudják, hogy a névtábla megvizsgálása során megszerzett információik helyesek-e vagy sem” – hangzik el a méltatlankodás.

Tekintve, hogy megfigyeléssel és kutatással minden lényeges információ kideríthető, illetve – a hitelesség szempontjából – ellenőrizhető, egyáltalán nem felesleges az aggodalom.  

 

„Ha a betörők így is, úgy is ki tudják deríteni, amire kíváncsiak, akkor nem mindegy, mi van a névtáblámon?” – hangzik el a harmadik kérdés.

Lehet, hogy a betörők így is, úgy is ki tudják deríteni a számukra fontos információkat, de ez nem jelenti azt, hogy szándékosan fel kell hívni a figyelmüket egy ’árulkodónévtáblával (vagy bármi mással).

 

„Nem mindig látják a betörők a névtáblán lévő adatokat…” – hangzik el újfent a méltatlankodás.

Egy névtábla szemrevételezése nem túl bonyolult feladat… A ’normális képességekkel’ megáldott betörők talán megbirkóznak vele.

 

„Szerintem nincs értelme ennyit foglalkozni ezzel a kérdéssel: egyszerűbb, ha nem teszünk ki névtáblát, vagy leszereljük a meglévőt” – hangzik el ismét a méltatlankodás.

A látogatók eligazításának szempontjából a névtábla hasznos, ezért nem szabad teljesen mellőzni. Higgyék el, a névtáblán szereplő adatokra vonatkozó biztonságtechnikai szabályok nem olyan bonyolultak, mint amilyennek elsőre látszanak.

Mellesleg, a biztonságtechnikát ismerve teljes joggal ki merem jelenteni, hogy ez a téma köszönőviszonyban sincs a ’bonyolultsággal…’

 

2.) Az „özvegy” szó, teljes vagy rövidített alakban: ennek láttán a betörők hamar felbátorodnak, tekintve, hogy az özvegyek általában egyedül élő, idős emberek, akiktől távol áll az ellenállás-tanúsítás. Röviden fogalmazva, a legtöbb özvegy „könnyű célpontnak” számít, ami a betörők szemszögéből nézve kétségkívül előnyös.  

 

„De hát a betörőknek nem számít az ellenállás-tanúsítás, lévén, hogy kerülik a személy elleni erőszakot…” – hangzik el újra a méltatlankodás.

Ez az állítás alapvetően igaz, de azért be kell látni, hogy a betörőket megnyugtatja és egyúttal felbátorítja a tudat, miszerint a sértett fizikailag nem tud ártani nekik, nem tudja legyőzni őket, vagyis nem jelent veszélyt rájuk nézve.

 

*Példa:

  • „Özvegy Kocsis Ferencné”
  • „Özv. Kocsis Ferencné”

A példából kiderül az ’özvegy’ szó rövidített alakja.

 

3.) Az összes lakó neve, teljes vagy rövidített alakban: a névtáblán szereplő nevek száma elárulja az adott ingatlan lakóinak számát, ami megkönnyíti a kifigyelést, hiszen így a betörőknek ennyivel kevesebb információt kell megszerezniük.

 

*Példa:

  • „Kovács János / Kovács J. / K. J.”  
  • „Kovács Angéla / Kovács A. / K. A.”

 

Kivételes esetnek tekinthető, ha az adott ingatlanban lakó személyek vezetékneve eltérő.  Ilyenkor sajnos nem lehet maximálisan betartani az összes lakó nevének feltüntetésére vonatkozó biztonságtechnikai tilalmat.

Ez persze aggasztó, de az adott ingatlan védelmi szintjének növelésével az aggodalom (kisebb-nagyobb mértékben) eloszlatható. Hangsúlyozom, hogy az ingatlanok védelmi szintjének növelésre nem szabad „kiskapuként” tekinteni, azaz – lehetőség szerint – be kell tartani a névtáblán feltüntethető adatokra vonatkozó biztonságtechnikai szabályokat.  

 

4.) Egyedülálló nők teljes neve, illetve egyedülálló nők nevének bizonyos, rövidített alakjai: ellenállás-tanúsítás szempontjából – általánosságban véve – nincs lényegi különbség az özvegyek és az egyedülálló nők között, vagyis az utóbbiak szintén „könnyű célpontnak” számítanak, ami ’jótékony’ hatással van a betörők kedvére.

 

*Példa:

  • „Juhász Ágnes”
  • „Juhász Ági” (nem feltüntethető, rövidített alak)

 

„A névtábla csak a betörők figyelmét kelteheti fel?” – hangzik el a negyedik kérdés.

Az ’árulkodó’ névtáblák természetesen nemcsak a betörőknek, hanem más bűnözőknek (pl. rablóknak, trükkös tolvajoknak) is szemet szúrhatnak. Én csupán azért emeltem ki a bűnözők közül a betörőket, mert a kedvenc biztonságtechnikai témám a betörésvédelem – nem véletlen, hogy azzal foglalkozom a legtöbbet.

 

Már csak egyetlen kérdés van hátra: „mi szerepelhet a névtáblán?”

Az, amiből a betörők nem tudnak érdemi következtetéseket levonni, vagyis a vezetéknév – ezt adott esetben ’át kell alakítani.’

*Példa: „Vargáné” –> „Varga.”

 

A névtáblán (vagy annak közvetlen közelében) esetenként az emelet- és ajtószám is megtalálható, ami szerencsére nem jelent különösebb veszélyt, tekintettel arra, hogy az ingatlanbeazonosítás általában nem okoz gondot a betörőknek.

 

A biztonság kedvéért megjegyzem, hogy a nem megfelelő („árulkodó”) névtáblákat azonnali hatállyal ki kell cserélni, új névtáblák készítése / készíttetése esetén pedig figyelembe kell venni a vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat.

A mielőbbi viszontlátásra!