Az ismert zárrongálási módszerek és a védekezés ellenük: a savazás, a beragasztás, az átütés és az eltömítés

2015.05.03 18:05

A zárrongálási módszereket nemcsak a zárak/zárbetétek tönkretételére, hanem a betörés megkönnyítésére is használhatják. Ezek közül viszont csak a beragasztást és az átütést tekinthetjük betörési és zárrongálási módszernek is. Azt azonban fontos tudni, hogy a beragasztás csupán a betörés elősegítésére/megkönnyítésére alkalmas, ezért nem tényleges betörési módszer (az átütés viszont igen). Ennek ellenére a beragasztást mégis egyfajta betörési módszernek tekintik, mivel széles körben elterjedt a betörők között (legtöbbször ezzel a módszerrel segítik elő a betörést). Az összes, itt felsorolt módszer ellen csak olyan zárvédő pajzsok felszereltetésével lehet védekezni, mint a Gordiusz, a Geminy vagy a LOCK&BLOCK pajzs.

  • a savazás: Ezt a zárrongálási módszert sokan betörési vagy zárfeltörési módszerként is említik, pedig valójában nem az. Ezt zárlakatosok bizonyították be – egy alsókategóriás cilinderzárbetéten tesztelték a módszert. A feltételezésekkel ellentétben a sav nem marta szét, hanem tulajdonképpen összeolvasztotta a zárbetét belső alkatrészeit, így az használhatatlanná vált (még a saját kulcsaival sem tudták többé kinyitni). Ez minden zár és zárbetét esetében így van (már csak abból is látszik, hogy a savazás nem betörési vagy zárfeltörési módszer, hogy még egy alsókategóriás cilinderzárbetétet sem tudtak így feltörni – ezek alapján egyértelmű, hogy más zárak/zárbetétek esetében sem bizonyulna a savazás betörési vagy zárfeltörési módszernek, hiszen az alsó kategóriásnál nincs rosszabb minőségű zár/zárbetét). A betörők azonban használhatják a savazást a betörés megkönnyítésére (az előre kifigyelt ingatlan bejárati ajtajának legjobb minőségű zárjába/zárbetétjébe a betörők savat juttatnak, így az tönkremegy. Rosszabb esetben a tulajdonos – gondolva, hogy majd később hív egy zárlakatost - bezárja a többi zárat és elmegy otthonról. Ilyenkor a betörő meggyőződik arról, hogy biztosan senki sincs otthon. Ha ez így van, akkor gyorsan feltöri a többi zárat és kifosztja a lakást.

 

  • az eltömítés: A zárakat/zárbetéteket különböző szennyező anyagokkal (pl. porral, homokkal) eltömítik, így azok egy idő után működésképtelenné válnak. Ezt az okozza, hogy a zárak/zárbetétek belső alkatrészei között lévő helyeket a szennyeződések kitöltik, ami különböző problémákat okoz, pl. nem tud elforogni a kulcs vagy nem tudnak összemenni a rugók. A zárak/zárbetétek eltömődése azonban nem mindig szándékos cselekmény: van, amikor ezt maga a tulajdonos okozza, puszta figyelmetlenségből (ilyen esetekben a zárakba/zárbetétekbe maguk a kulcsok juttatják be a különböző szennyező anyagokat). Néhány jó tanács ennek elkerülésére:
  • a kulcsait mindig por- és szennyeződésmentes, tiszta helyen tárolja – otthon és utazás közben is - (a különböző szennyeződések apró szemcséi ráragadnak a kulcsokra, majd használat közben a zárak/zárbetétek belső alkatrészeire is).
  • mindig tisztítsa meg a kulcsait, ha leejti azokat a földre (még akkor is, ha a föld tisztának tűnik).
  • ha olyan lakik, ahol viszonylag nagy az időjárás szennyező hatása (pl. kifejezetten sok port szállít a szél), akkor érdemes olyan zárakat/zárbetéteket vásárolnia, amelyek jobban ellenállnak ezeknek a szennyező hatásoknak (számos ilyen gyártmányú zár és zárbetét van a piacon).
  • a zárakat/zárbetéteket csak zárszaküzletben kapható szerekkel szabad karbantartani (pl. sima zsírral vagy WD40-nel nem, ugyanis ezek is kitöltik a zárak/zárbetétek belső alkatrészei között lévő helyet – a sima zsírba ráadásul még porszemcsék is bekerülhetnek).

A betörők az eltömítést alkalmazhatják a betörés elősegítésére, bár ezzel a módszerrel ez - általában - viszonylag sokáig tart (azt viszont nem írom le, hogyan lehet gyorsabban eltömíteni a zárakat/zárbetéteket). Az eltömítést vagy eltömődést a zárakon/zárbetéteken, vagy az ajtó közelében lévő, különböző szennyeződések árulhatják el.

 

  • a beragasztás: Ezt a módszert nemcsak zárrongálási, hanem betörési módszernek is tekinthetjük, mivel ezt leginkább a betörők alkalmazzák. A beragasztás során pillanatragasztót nyomnak - az általában előre kifigyelt ingatlan - bejárati ajtajának legjobb minőségű zárjába/zárbetétjébe, amitől az tönkremegy. Amikor a tulajdonos el akar menni otthonról, nem fogja tudni bezárni a beragasztózott zárat. Rosszabb esetben a tulajdonos – gondolva, hogy majd később hív egy zárlakatost - bezárja a többi zárat és elmegy otthonról. Ilyenkor a betörő meggyőződik arról, hogy biztosan senki sincs otthon. Ha ez így van, akkor gyorsan feltöri a többi zárat és kifosztja a lakást (a beragasztásról már írtam egy részletesebb cikket is). Ha azt tapasztalják, hogy valamelyik zárjuk hirtelen, különösebb előzmények nélkül tönkrement, akkor azonnal hívjanak egy zárlakatost, mert jó esély van rá, hogy azt a zárat beragasztózták – ez még inkább igaz abban az esetben, ha egy jó minőségű zár megy hirtelen tönkre. A beragasztást bosszúként előszeretettel alkalmazzák a rosszakarók is. Ha úgy gondolják, vagy tudják, hogy az egyik zárjukat/zárbetétjüket valaki bosszúból ragasztotta be, akkor is azonnal hívjanak egy zárlakatost, mert teljesen biztosak sosem lehetnek abban, hogy valóban bosszúállásról van-e szó, vagy esetleg a betörés elősegítéséről.

 

  • az átütés (vagy szétütés): Ez a zárrongálási módszer szintén betörési módszer is, mivel – nagy ritkán ugyan, de a betörők is alkalmazzák. A módszer lényegében annyiból áll, hogy a zárakat/zárbetéteket, különböző szerszámokkal egyszerűen át- vagy szétütik (az átütés alatt azt értjük, hogy a záron/zárbetéten – különböző szerszámok segítségével - lyukakat ütnek, így a zárak/zárbetétek belső alkatrészei elmozdulnak vagy kitörnek a helyükről, aminek hatására azok nyithatóvá válnak. A szétütés csak annyiban különbözik az átütéstől, hogy a zárakat/zárbetéteket nagymértékben vagy szinte teljesen szétütik, nem csak lyukakat ütnek azokon). Ez a módszer viszont nagy zajjal jár, tehát csak ritkán alkalmazzák – mind a betörők, mind a rosszakarók. Ezt a módszert a betörés elősegítésére nem lehet használni, mivel külsérelmi nyomokat hagy.

A mielőbbi viszontlátásra!