Az ismert betörési módszerek és a védekezés ellenük 5: a finomnyitás

2015.05.03 18:01

A finomnyitás egy olyan zárfeltörési módszer, amely során speciális eszközökkel, viszonylag kis zajjal, roncsolás mentesen nyitják ki a zárakat/zárbetéteket. Akihez finomnyitással törnek be, az nemcsak a betörés miatt jár rosszul, hanem azért is, mert a biztosító nagy valószínűséggel nem fog fizetni. Mégpedig azért nem, mert fennáll a biztosítási csalás gyanúja. Vegyük sorra, hogy miért: a finomnyitás egy roncsolás mentes zárnyitási módszer. Ebből két dolog következik:

  • a betörő ezzel a módszerrel nemcsak kinyitni tudja a zárakat/zárbetéteket, hanem a betörés végeztével vissza is tudja zárni azokat. Így amikor hazaér a gyanútlan tulajdonos, akkor akaratlanul eltűnteti a betörés nyomainak egy részét – ez megnehezíti a betörés bizonyítását.
  • a finomnyitás alkalmazása során nem keletkeznek külsérelmi nyomok a zárakon/zárbetéteken – nagyon nehezen kimutatható, belső sérülések viszont igen.  Ezeket a belső sérüléseket csak kevés szakértő tudja kimutatni, mivel a vizsgálat bonyolult és sok időt vesz igénybe. Megfelelő szakértői vélemény vagy tanúk hiányában a finomnyitás ténye nem bizonyítható.

Ha pedig a finomnyitás tényét nem tudják bizonyítani, akkor a biztosító természetesen nem fog fizetni, mivel tulajdonképpen ekkor áll fenn a biztosítási csalás feltételezése. Lássuk, hogy miért: ilyenkor arra gondolnak a biztosító szakemberei, hogy a tulajdonos megrendezett egy álbetörést: kicsit felforgatta a lakását, elrejtett néhány értéktárgyat, majd a „betörést” bejelentette a rendőrségen. A kiérkező rendőrök természetesen nem találtak sem erőszakos behatolásra utaló nyomokat, sem egyéb – betörésre utaló – bizonyítékot, pl. ujjlenyomatokat. A rendőrök után a biztosító szakemberei sem találnak erőszakos behatolásra utaló nyomokat, ezért a szóba jöhető betörési módszerek körét lecsökkentik a roncsolás mentes betörési módszerekre. Az illetéktelen behatolást azonban bizonyítani is kell, ugyanis a biztosító – bizonyíték hiányában - nem fizet – mivel fennáll a biztosítási csalás esélye – az álbetörés elmélete alapján. Ebben az esetben a biztosító szakemberei számba veszik a lehetséges bizonyítékokat (pl. tanúvallomások, biztonsági kamerák felvételei, szakérői vizsgálat eredményei). A szomszédok természetesen nem láttak vagy hallottak semmit – mivel álbetörés történt -, más tanúk vagy biztonsági kamerák pedig csak ritkán akadnak – ha mégis vannak, akkor hamar kiderül a biztosítási csalás. Ellenkező esetben a betörés bizonyításának az egyetlen lehetősége a „feltört” zárak/zárbetétek szakértői vizsgálata. Ha a szakértő megállapítja, hogy valóban roncsolás mentes zárfeltörés történt, akkor a biztosító fizet – mivel már van bizonyítéka a betörésre – ha viszont azt állapítja meg, hogy nem történt roncsolás mentes zárfeltörés, akkor biztosítási csalásról van szó – ennek elkövetője ellen majd vádat emel a rendőrség. A zárat/zárbetétet vizsgáló szakértő munkáját az viszont jelentősen megnehezíti (de nem teszi lehetetlenné), ha az adott zárat/zárbetétet korábban zárlakatos már nyitotta ki roncsolás menetesen.

Éppen ezért fontos a roncsolás mentes zárnyitási módszerek elleni védelem – ugyanis duplán rosszul jár az, akihez így törnek be.

Sok zárfeltörési módszerrel ellentétben a finomnyitás szinte bármilyen típusú zár vagy zárbetét esetében alkalmazható. Ehhez speciális eszközökre – pickekre és forgatókra - van szükség. A forgatót behelyezik a zár kulcsnyílásába, majd a zár nyitási irányába folyamatos, kismértékű nyomást gyakorolnak rá. Eközben a pickkel a zárcsapokat vagy lamellákat megfelelő helyzetbe állítják be. Ha ez sikerül, akkor a forgató elfordul, és a zár/zárbetét nyithatóvá válik (a finomnyitást annyiszor kell megismételni, ahány ütemben van bezárva az adott zár – esetenként a csapda zárnyelv visszahúzása is szükséges lehet). Az elektromos és a manuális vezérlésű, lefelé vagy felfelé ütő pick gunok gyorsabb finomnyitást eredményeznek. Számos olyan zár és zárbetét van, amelyet csak speciális, több tízezer forint értékű zárnyitó eszközökkel lehet finomnyitni (nem véletlen, hogy a roncsolás mentes zárnyitás több ezer forintba kerül). Ilyen speciális zárnyitó eszközre van szükség pl. a körkulcsos zárak finomnyitásához. Vannak olyan zárnyitó eszközök is, amelyek csak egy bizonyos típusú zár/zárbetét finomnyitására használhatók (egy ilyen speciális zárnyitó eszköz ára akár 60.000Ft vagy még több is lehet – éppen ezért a prémium kategóriás zárak/zárbetétek finomnyitása nagyon sok pénzbe kerül). Mivel számos különböző típusú zárat és zárbetétet gyártanak, ezért a pickek, forgatók és finomnyitási technikák tárháza is igencsak széles.

A finomnyitás nemcsak egy zárnyitási módszer, hanem egy meglehetősen népszerű hobbi is. A legjobb lockpickerek (’zárnyitók/finomnyitók’) rangos, nemzetközi versenyeken is összemérhetik a tudásukat. A finomnyitást hobbiként űzőkre az alábbi szabályok vonatkoznak:

  • A finomnyitást nem végezhetik közterületen
  • A finomnyitáshoz használható eszközöket közterületen csak elrejtve (pl. táskában/kabátzsebben) szállíthatják
  • Csak a saját zárjaikat/zárbetétjeiket nyithatják így ki (természetesen adhatnak kölcsön egymásnak zárakat/zárbetéteket finomnyitásra)

Ezeken a szabályokon kívül lehetnek még más szabályok is a finomnyitásra vonatkozóan. Ha valaki szeretne hobbiból finomnyitással foglalkozni, az alaposan nézzen utána az erre vonatkozó jogszabályoknak. Ha valaki megszegi ezeket a szabályokat, akkor komoly büntetésre számíthat. A finomnyitáshoz használható eszközök eleve titkosszolgálati eszköznek minősülnek, mivel észrevétlen behatolásra használhatók. A jogszabályok szerint ilyen eszközöket a zárlakatosokon kívül senki sem birtokolhatna. Ezek beszerzése vagy legyártása azonban egyáltalán nem bonyolult, így a hobbisták is könnyedén hozzájuthatnak ilyen eszközökhöz. A hobbisták megnyugtatására szolgáljon, hogy a hobbijukból mindaddig nem lesz semmiféle bajuk, amíg betartják a jogszabályokat.

A filmekben látható „finomnyitási technikákról” is érdemes néhány szót ejteni. Ezek nagy része természetesen csak filmes trükk. Például: hitelkártyával csak a csapda zárnyelvvel ellátott bevéső zárak csapda zárnyelvét lehet visszanyomni, záró zárnyelvet viszont nem. Gemkapoccsal, hajcsattal vagy egyéb, ezekhez hasonló „finomnyitó eszközökkel” pedig csak nagyon rossz minőségű zárakat/zárbetéteket lehet finomnyitni. A lényeg, hogy nem szabad elhinni a filmekben látható valótlanságokat, hiszen a finomnyitás közel sem olyan egyszerű, mint ahogy azt sokan gondolják.

A finomnyitás egyéb elnevezései: manipulációs nyitás, zárfésülés, zársöprés, fésűs rezegtetés.

A védekezés ellene: A finomnyitás ellen kétféleképpen lehet védekezni:

  1. Finomnyitás ellen védett zárak/zárbetétek vásárlása
  2. Az adott zárat/zárbetétet minden zárfeltörési és rongálási módszer (még beragasztás, eltömítés, savazás és átütés ellen is) védő, Gordiusz pajzs felszereltetése.

A mielőbbi viszontlátásra!