A Hisec ajtó biztonságtechnikai értékelése

2016.12.16 17:47

A Hisec ajtó a biztonságtechnika egyik szégyene, bejárati ajtók tekintetében ugyanis nehéz alulmúlni azt a silány minőséget, amelyet ez az ajtó képvisel. (A Hisec ajtó tökéletes példa a minimális védelmi szintű ajtóra – mondhatjuk, hogy ennél már nem nagyon van lejjebb).

A Hisec ajtót sokan ismerik: két darab, különálló zárszerkezettel, beépített csengővel, halszemoptikás ajtókitekintővel és világítófunkciós kilinccsel ellátott ajtó, amely – első ránézésre – valódi biztonsági ajtó látszatát kelti. A látszattal ellentétben azonban a Hisec ajtó még csak köszönőviszonyban sincs a valódi biztonsági ajtókkal – éppen ezért nem is nevezhetjük biztonsági ajtónak. A Hisec ajtó helyes megnevezése az „álbiztonsági ajtó” kifejezés.

 

(Az ajtó gyártója a HiSec Doors Biztonságtechnikai Szolgáltató Kft. – a továbbiakban: „Hisec cég.” [A gyártás Kínában történik, az ajtó „kizárólagos” importőre állítólag maga a Hisec cég]. Az ajtó „hivatalos” forgalmazója elméletileg a MOL-KER 2005 Kft. A Hisec cégnek nincs hivatalos honlapja; a Hisec ajtóhoz több honlap is tartozik).

 

Mutatok egy képet az ajtóról, csak hogy mindenki biztosan felismerje, ha látja:

Az ajtó külső-belső oldalát bemutató képen jól látható, hogy a beépítés során az ajtólap (és kismértékben az ajtótok is) elhajlott. Ez azért nem semmi… Állítólag „acélajtóról” van szó… A hangsúly értelemszerűen az „állítólag” szón van.

Egyébként, a Hisec ajtókon alapból rajta van egy „HiSec” feliratú logó (ez a logó a képen látható – az ajtó külső oldalának bal felső sarkán).

 

Előrebocsátom, hogy nem „látatlanban” írok a Hisec ajtóról. Nagyon jól ismerem ezt az ajtót, többször is volt már alkalmam megvizsgálni.

 

* Most pedig térjünk rá a lényegre: lássuk, miért rossz minőségű a Hisec ajtó. * 

 

A Hisec ajtó silány minősége számos tényezőnek tudható be:

 

1.) Az ajtólap és az ajtótok anyaga. A Hisec cég erősen megtévesztő hirdetéseivel ellentétben az ajtólap és az ajtótok még csak nyomokban sem tartalmaz acélt. Az ajtólapot két darab, vékony alumíniumlemez, és az azok közé berakott kartonpapírbetét alkotja, illetve nem rendelkezik a biztonsági ajtók esetén elengedhetetlen belső acélrácsszerkezettel. A szintén alumíniumból készült ajtótok feszítés hatására könnyedén elhajlik (súlyosan deformálódik), akárcsak egy darab gyurma. Ha az ajtótok elhajlik, akkor – feszítés hatására – a zárak záró zárnyelvei könnyen kipattanhatnak / kifordulhatnak a benne kialakított üregekből (a záródási helyükből). Megjegyzem, Hisec ajtók esetén (feszítés hatására) általában a tok és a záró zárnyelvek is elhajlanak.

Az ajtólap és az ajtótok szerkezeti felépítése alapján egyértelmű, hogy a Hisec ajtó mechanikai ellenállása gyakorlatilag a nullával egyenlő; sem az ajtólap, sem pedig az ajtótok nem bírja a különböző betörési módszerek – főképp a (be)feszítés – alkalmazása során rá irányuló erőhatást (terhelést). Hát igen, alumíniumból és kartonpapírból nem lehet biztonsági ajtót gyártani. A Hisec cég valószínűleg „másképp” értlemezi a „biztonsági ajtó” fogalmát…

 

2.) A zárak és a zárbetétek minősége. A zárszerkezetek záró zárnyelvei gyenge fémből – nagy valószínűséggel szintén alumíniumból – vannak, így feszítés hatására könnyen elhajlanak és kifordulnak a záródási helyükből (az ajtótokban kialakított üregekből).

A hengerzárbetétek semmilyen zárfeltörési módszer elleni védelemmel nem rendelkeznek. Nem véletlen, hogy a Hisec ajtókat a betörők gyakran hengerzártöréssel vagy finomnyitással törik fel.

 

3.) A „zárpajzsok” minősége. A spórolás a Hisec ajtó „zárpajzsainál” is megfigyelhető, azok ugyanis nem acélból, vagy azzal egyenszilárdságú fémből, hanem – tudtommal – ún. spiáterből vannak. A spiáter cink, alumínium, és kis mennyiségű réz ötvözete; mechanikai szilárdsága köszönőviszonyban sincs az acél mechanikai szilárdságával. A Hisec ajtó gyenge „zárpajzsai” akár egy nagyobb csavarhúzóval is gond nélkül lefeszíthetőek a helyükről – ezt természetesen a betörők sem restek kihasználni. (A csavarok meghúzása / cseréje pedig nem segít, mivel a „zárpajzsok” szerkezetileg gyengék).

A „zárpajzs” szót azért teszem mindig idézőjelbe, mert a Hisec ajtó „zárpajzsai” ugyan nem egyenértékűek egy jó minőségű zárpajzzsal, viszont kialakításukat és funkciójukat tekintve nem nevezhetők sem „kilincscímnek”, sem „rozettának”, sem pedig „takarólemeznek” – így hát [külön szakkifejezés hiányában], marad a „zárpajzs” szó idézőjelben történő leírása.

 

4.) A pántok minősége. A Hisec ajtót bemutató hirdetések nagy része szerint „az ajtó pántoldala behatolhatatlan.” Ez a megfogalmazás nemcsak, hogy hibás, de még valótlan is: egyrészt, a Hisec ajtó pántjai gyenge fémből (gyanítom, hogy a már „jól megszokott” alumíniumból) készülnek, másrészt pedig, nem hegesztéssel, hanem kis méretű csavarokkal vannak az ajtólaphoz és az ajtótokhoz rögzítve; így feszítés hatására könnyen és gyorsan leszakadnak a helyükről. Ráadásul a zárszerkezetek az ajtó pántoldalán nem rendelkeznek aktív záródási pontokkal, vagyis feszítés elleni védelemmel. Az ajtó pántoldala tehát nem „behatolhatatlan”, hanem teljesen védtelen. (Az ajtó pántoldalán egyébként passzív záródási pontok sincsenek, bár ez mindegy, mivel azok nem feszítés, hanem kiemelés ellen védenek; Hisec ajtók esetén azonban nincs szükség kiemelés elleni védelemre, mivel az ajtólap nem diópántokkal kapcsolódik a tokjához).

 

5.) Az ajtó beépítésének minősége. Hisec ajtók esetén a beépítés minősége csupán kismértékben számít (nem mérvadó védelmi tényező), mivel az ajtó – a zárak záró zárnyelveinek gyengesége miatt – még akkor is könnyen befeszíthető, ha az ajtótok megfelelően van beépítve (rögzítve). Röviden és tömören fogalmazva, a szakszerű beépítés érdemben nem befolyásolja a Hisec ajtók védelmi szintjét, mivel az ajtólap és az ajtótok – az ajtóbeépítés minőségétől függetlenül – szerkezetileg gyenge marad. Mint már említettem, alumíniumból és kartonpapírból nem lehet jó minőségű biztonsági ajtót gyártani

 

(Gondolom, most sokan azt kérdezik, hogy „meg lehet-e erősíteni a Hisec ajtókat?” Nos, erre a kérdésre még visszatérek).

 

* Az ajtó jellemzése után jöhet az első (esetlegesen felmerülő) kérdés: „Tényleg hamisítják a Hisec ajtókat?”  

Igen, tényleg hamisítják. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan cégek, amelyek megpróbálnak az „eredeti” Hisec ajtóhoz nagyon hasonló bejárati ajtókat gyártani, majd azokat „biztonsági ajtóként” eladni. A „hamisított” és az „eredeti” Hisec ajtó között azonban nincs minőségbeli különbség: mindkettő ugyanolyan silány minőségű. A különbség az ártényezőben mutatkozik meg: a „hamisított” Hisec ajtók olcsóbbak az „eredeti” Hisec ajtóknál, az árkülönbség akár több tízezer forint is lehet.

A Hisec ajtók hamisítása alapvetően árt a Hisec cégnek, de – bármilyen furcsán hangzik – pozitív oldala is van: a Hisec cég ezzel magyarázza a rengeteg, feltört Hisec ajtót. A cég munkatársai (és a forgalmazók) váltig állítják, hogy „az eredeti Hisec ajtók ’sokkal jobb minőségűek’, mint az olcsó hamisítványok…”

 

* Ennek hallatán már jöhet is a második kérdés: „Alá tudja támasztani valaki a Hisec cég állítását?” 

A Hisec cég és a forgalmazók természetesen egyből rávágják, hogy „igen” – az állítólagos bizonyíték pedig nem más, mint az „eredeti” Hisec ajtó mechanikai ellenállását bemutató „hivatalos” töréstesztvideó, amelyet az alábbi linkre kattintva nézhetnek meg: 

https://www.youtube.com/watch?v=llVsTcHD178

A „fegyver” azonban a visszájára sült el: a töréstesztvideó ugyanis nem alátámasztja, hanem megcáfolja a Hisec cég és a forgalmazók állítását; azaz minden kétséget kizáróan bebizonyítja, hogy a Hisec ajtó rossz minőségű. (A Hisec ajtóról tudtommal nem készült másik töréstesztvideó, így ezt tekinthetjük a Hisec ajtó hivatalos töréstesztvideójának).

 

Aki megnézte a töréstesztvideót, az láthatta, hogy meg van rendezve; mint ahogyan azt is láthatta, hogy valójában mit „tud” a Hisec ajtó… (optimális szintű védelmet nyújtani biztosan nem tud). Előre is elnézést kérek a kifejezésért, de ez a töréstesztvideó nem több, mint „parasztvakítás.” A Hisec cég és a forgalmazók ezzel a megrendezett, siralmas, „hiteles” töréstesztvideónak beállított színjátékkal próbálják elhitetni az emberekkel, hogy a Hisec ajtó „jó minőségű.” Nézzük meg alaposabban a videót, és kiderül, hogy az miért nem nevezhető hitelesnek. (Ha a töréstesztvideó hiteles lenne, akkor a tesztelőnek [aki az ajtó mechanikai ellenállását vizsgálja] nagyon hamar sikerült volna feltörnie a Hisec ajtót – ez viszont ártott volna a Hisec cégnek, így hát a cég elkészítette a világ egyik leghiteltelenebb töréstesztvideóját. Mindenesetre, a videó legalább arra jó, hogy mindenki számára egyértelművé tegye: a Hisec ajtó silány minőségű; köze sincs egy valódi biztonsági ajtóhoz).

 

A videó elemzése kitenne egy külön cikket, de annyit nem fogok róla írni, csupán néhány fontos, érdekes részletet emelek ki belőle:

1.) A videó elején a tesztelő elkezdi csavarhúzóval ütni az ajtólapot. Nem sokkal később odateszi a csavarhúzó fejét az ajtólaphoz, majd elkezdi ütni a csavarhúzó (markolatának) végét egy kalapáccsal; először gyengén, aztán egy kicsit erősebben. Nem sok idő kell hozzá, hogy az állítólag 2.5 mm vastag „acéllemezből” készült ajtólapon a kalapáccsal ütött csavarhúzó által kifejtett erő hatására lyukak keletkezzenek. Ez alapján kétség sem fér hozzá, hogy a Hisec ajtó nem „látott” még acélt. Alumíniumot viszont annál inkább… Ha a Hisec ajtó lapja tényleg acélból készülne, akkor ezzel a módszerrel sokkal tovább tartana lyukat ütni rajta.

 

2.) Az ajtót nem próbálják meg pajszerrel feltörni. Sőt, igazából semmilyen feszítőeszközt nem alkalmaznak a töréstesztvideóban! Nem mintha a feszítés lenne az egyik leggyakoribb betörési módszer; de ugyan már, a Hisec ajtó „biztosan olyan jó”, hogy nem is kell feszítéssel tesztelni a mechanikai ellenállását… „Én kérek elnézést”, hogy szóba hoztam…

 

3.) Ha már feszítőeszközök nincsenek, akkor faltörő kos van – de az is csak azért, hogy a tesztelő „simogassa” vele az ajtót… (A faltörő kos által kifejtett erőhatás még egy erősebb faajtó betöréséhez sem lett volna elég). A tesztelő még csak meg sem próbálta erősen megütni az ajtót, „nehogy komoly kárt tegyen benne…”

 

4.) Fúrási kísérlet ugyan van, de az egyszerűen nevetséges, ugyanis a tesztelő által használt fúrógép fúrószárának mérete meghaladja a másodzár „zárpajzsán” lévő fúrásvédő forgógyűrű kulcsnyílásának méretét. Magyarul: a fúrószár még csak hozzá sem ér a másodzár hengerzárbetétjéhez (a „fúrási kísérlet” csak ezért végződik sikertelenül). Ha a tesztelő megfelelő méretű fúrószárat használna, akkor a fúrási kísérlet nagyjából 1-2 percen belül sikeresen végződne… 

„De hát ugyan már, mégis hány betörőnek van annyi esze, hogy a fúrásvédő forgógyűrű kulcsnyílásánál kisebb (vagy legalább azzal megegyező méretű) fúrószárat tegyen a fúrójába?” A Hisec cég abban bízik, hogy egynek sincs, így nyugodtan megpróbálja elhitetni a potenciális vásárlóival, hogy a Hisec ajtók zárbetétjeinek fúrás elleni védelme „meg van oldva.”

 

5.) A „zárpajzsokhoz” a tesztelő hozzá sem mer érni; semmilyen módszerrel sem próbálja meg eltávolítani azokat a helyükről.* Mondjuk ez nem véletlen, ugyanis a spiáter ötvözetből készült, gyenge „zárpajzsok” eltávolítása összesen 20-30 másodpercet venne igénybe, ami ártana a Hisec ajtó „jó hírének”, ezért „természetes”, hogy a „zárpajzsokat” a tesztelő békén hagyja. A gyenge „zárpajzsok” és a rossz minőségű hengerzárbetétek kedveznek a hengerzártörés alkalmazásának, így a betörők a Hisec (és az egyéb kínai ajtók) körülbelül 50%-át – a „zárpajzsok” eltávolítása után – hengerzártöréssel törik fel.

* A „fúrási kísérlet” nem a másodzár ’zárpajzsa’, hanem a másodzár hengerzárbetétje ellen irányult.

 

6.) A töréstesztvideó végén a másodzár „zárpajzsa” majdhogynem leesik a helyéről, annak ellenére, hogy a tesztelő érdemben hozzá sem ért (nem hiszem, hogy a „zárpajzs” rögzítése a hengerzárbetét ellen irányult „fúrási kísérlet” miatt gyengült volna meg). Mondjuk a „zárpajzs” rögzítésének meggyengülése igazából nem meglepő; ugyanis a Hisec ajtó „zárpajzsait” nem lehet megfelelően rögzíteni, mivel az ajtólap és a „zárpajzsok” is gyengék. (A rögzítési felület [ajtólap] és a rögzítendő objektumok [„zárpajzsok”] gyengeségének következtében a rögzítés szilárdsága soha nem lesz megfelelő. Ha ezek közül csak az egyik lenne gyenge [vagy az ajtólap, vagy a „zárpajzsok”], akkor a rögzítés szilárdsága még lehetne viszonylag jó – a Hisec ajtók esetén azonban mindkettő gyenge).

 

7.) A töréstesztvideóban több, pontatlan állítás is elhangzik, amelyek a Hisec cég (bizonyos) „szakembereinek” nem megfelelő, hiányos elméleti szaktudásáról árulkodnak; de azért elismerem, viccesek is. Két ilyen állítást idézek; szó szerint:

 

„A” állítás: „A Hisec ajtókon található, egymástól külön zárható, fúrásvédelemmel ellátott biztonsági cilinderbetétek megbízható védelmet jelentenek a leggyakrabban alkalmazott zárfúrás, zársöprés, finomnyitás, magkihúzás és savazás ellen.”

Ez az állítás úgy rossz, ahogy van.

a) A hengerzárbetét – cilinderzárbetét – nem az ajtón, hanem az ajtóban van (pontosabban egy, az ajtólapban kialakított üregbe van beszerelve). Hengerzárbetétek esetén az is helyes kifejezés, hogy „a hengerzárbetét a zárban van” – ennek okát honlapunk Fogalomtárában fogom részletesen kifejteni.

 

b) Hengerzárbetétek esetén a „működtetés” a helyes kifejezés; a „nyitás” és a „zárás” kifejezések nem használhatók, mivel a hengerzárbetétek mindig az adott zárat működtetik, tehát soha nem nyílnak ki, illetve soha nem záródnak be.

 

c) Egyrészt, a finomnyitás és a zársöprés ugyanazt jelenti, másrészt pedig, a narrátor által említett zárfeltörési módszerek közül a betörők egyiket sem alkalmazzák gyakran; ráadásul a savazás még csak nem is zárfeltörési, hanem zárrongálási módszer.

 

d) A narrátor vajon mit ért az alatt, hogy „megbízható védelem?” Ez a kissé furcsa kifejezés nem igazán használatos a biztonságtechnikában, bár nem „elképzelhetetlen.” Az idézett mondatban egyébként ez a legkisebb hiba.

 

 

„B” állítás: „A biztonsági ajtók piacán egyre több cég feltűnően alacsony áron kínálja termékeit; ez azonban csak úgy érhető el, ha az árral együtt csökkennek a biztonsági követelmények és persze a minőség is.”

Ez az állítás sem jobb, mint az előző.

a) A Hisec ajtót nem lehet „a biztonsági ajtók piacán” említeni, mivel álbiztonsági ajtó.

 

b) Ha valaki tévesen „biztonsági ajtónak” nevezi, akkor a Hisec ajtó a maga 60-80.000 forintos árával beleillik a „feltűnően alacsony” árkategóriába – ez alapján pedig furcsa, hogy pont a Hisec cég beszél feltűnően alacsony árról… (Nekem erről a „bort iszik, de vizet prédikál” közmondás jut eszembe). Megjegyzem, ez az elsőre „kedvező” ár nagyon is gyanús: belegondoltak már abba, hogy mennyi pénzből gyártják ezt az ajtót, ha megéri 60-80.000 forintért eladni? Ha tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy az ajtó nagyjából 10-15.000 forintból legyártható – ebben szerintem benne van a zárak, a zárbetétek, és „zárpajzsok” ára is…

(A védelmi szintet természetesen nem az ártényező határozza meg; de a minőséget – amit nem a Hisec ajtó képvisel – meg kell fizetni).

 

c) Az „olcsó” és a „drága” bejárati ajtókra ugyanazok a védelmi követelmények vonatkoznak; vagyis nem igaz, hogy „az árral együtt csökkennek a védelmi követelmények.” A Hisec cég mégis hogy gondolta ezt? „Ha egy bejárati ajtó olcsó, akkor más védelmi követelmények vonatkoznak rá”, vagy mi? Rég hallottam már ekkora marhaságot!

Az viszont általában igaz – de nem „törvényszerű” –, hogy egy adott termék minősége annak árával arányosan csökken. (Mint már említettem, a minőséget nem az ártényező határozza meg).

 

Gondolom, ezek után önök is kíváncsiak rá, milyen egy hiteles töréstesztvideó – mutatok 3 példát:

A Hisec ajtóról készült, megrendezett, hiteltelen „töréstesztvideó” még csak köszönőviszonyban sincs ezekkel a hiteles töréstesztvideókkal, amelyek jó minőségű biztonsági ajtókat mutatnak be! (Ezekben a töréstesztvideókban is csak az ajtók mechanikai ellenállását vizsgálták meg).

 

* Most jöhet a harmadik kérdés: „A Hisec ajtó silány minőségű, mégis népszerű a vásárlók és a forgalmazók körében… Hogyan lehetséges ez?”   

E kérdés megválaszolásához bele kell képzelniük magukat a vásárlók és a forgalmazók helyébe.

  1. Ezt gondolják a vásárlók: „Biztonsági ajtó 80.000 forintért; beépítéssel és ÁFA-val együtt? Milyen jó ajánlat! Az ajtó és a tok is fémből van, az ajtó kétzáras, több ponton záródik, jól szigetel, esztétikus, jár hozzá beépített csengő és még a kilincse is világít. Kell ennél több? Egy ilyen jó minőségű bejárati ajtó igazán megéri az árát! Különben is, miért vennék 150-200.000 forintos biztonsági ajtót? Nem tartok én otthon aranyrudakat.”
  2. Ezt gondolják a forgalmazók: „Megéri forgalmazni a Hisec ajtót, hiszen nagy rá a kereslet. Több vásárló = több profit. Én eladom a terméket, a vásárlók pedig megveszik. Mindenki jól jár.” 

Ezek alapján már valamelyest „érthető” a Hisec ajtó népszerűsége. A potenciális vásárlók véleménye azonban hamar megváltozik, ha egy kicsit utánanéznek ennek a kínai „csodaajtónak.” Ez esetben ugyanis rájönnek, hogy a Hisec ajtó védelmi szintje valójában rendkívül alacsony. Ez az ajtó csupán látszatbiztonságot nyújt, amely köszönőviszonyban sincs az optimális szintű védelemmel. De ez még nem minden: a Hisec ajtó gyakorlatilag vonzza a betörőket. A kicsit tapasztaltabb betörők tudják, hogy ezeket az ajtókat nagyon könnyű feltörni; így a Hisec ajtóval rendelkező ingatlanok kifejezetten népszerűek a betörők körében. Vagyis a Hisec ajtó többet árt, mint használ – ez az ajtó lényegében egyenlő egy „könnyű célpont” feliratú táblával. Éppen ezért a Hisec ajtó még azok számára sem ideális választás, akiknek nincs túl nagy igényük a biztonságra.

 

(Mellesleg, egy jó minőségű biztonsági ajtó nem feltétlenül kerül 200.000 forintba – erre jó példa a NÍVÓ biztonsági ajtó, amely viszonylag olcsó, de optimális szintű védelmet nyújt; persze csak akkor, ha az ügyfelek nem döntenek úgy, hogy a biztonsági zárbetétek helyett olcsóbb, rosszabb minőségű zárbetétekkel kérik az ajtót. A 150.000 forint azonban átlagos árnak számít a biztonsági ajtók piacán. Mint tudjuk, a biztonságnak ára van… De megéri rá költeni, hiszen nem mindegy, hogy a betörők, vagy akár a rablók be tudnak-e jutni az ember otthonába, vagy sem).

 

Szerintem most már kétség sem fér hozzá, hogy a Hisec ajtó megvásárlása csak és kizárólag a forgalmazók számára kedvező, hiszen nekik bevételük származik abból, ha valaki megvásárol tőlük egy adott terméket – jelen esetben a Hisec ajtót. Ellenben a vásárlók rosszul járnak a vásárlással, mivel ők a pénzükért egy silány minőségű ajtót kapnak (a forgalmazók természetesen elhitetik velük az ellenkezőjét). Értelemszerűen a forgalmazók között is vannak olyanok, akiknek a minőségi termékek eladása a legfontosabb, nem pedig a profit.

 

Egyébként, sok rossz minőségű termék népszerűségének ugyanez az oka (mind a biztonságtechnikában, mind más területeken).

 

* Most pedig jöhet a negyedik kérdés: „Meg lehet úgy erősíteni egy Hisec ajtót (pl. zárcserével, acéllemez-borítással), hogy megfelelő legyen a védelmi szintje?”

Ha a megerősítés teljeskörű, akkor végül is van rá esély, hogy eredményesnek bizonyul – ez esetben a Hisec ajtó védelmi szintje elfogadható lenne (azt azért nem mondom, hogy „optimális”). A teljeskörű megerősítés alatt a következőket kell érteni: acéllemez-borítás felszerelése az ajtó külső és belső oldalára, illetve a teljes ajtótokra; az alapból meglévő zárak, zárbetétek és „zárpajzsok” cseréje biztonsági kivitelűekre; adott esetben az ajtótok újbóli, szakszerű rögzítése; valamint a pántokról történő lefeszítés megnehezítése érdekében zárak fel- vagy beszerelése a pántoldalra, vagy a pántok cseréje erősebb kivitelűekre. Azt azonban fontos tudni, hogy a megerősítés hatásosságát semmi sem garantálná (ez pl. üreges faajtók esetén is így van).

Tehát, fennál a kérdés, hogy „akkor megérné-e megerősíteni a Hisec ajtót, vagy sem?” Azt kell mondjam, hogy nem, ugyanis az ajtó ára és a megerősítés összköltsége bőven elérné egy jó minőségű biztonsági ajtó árát. Nem mellesleg, a nagymértékű megerősítés szükségessége is azt támasztja alá, hogy a Hisec ajtó nem biztonsági ajtó; ugyanis egy jó minőségű (valódi) biztonsági ajtó nem szorul ilyen nagymértékű utólagos megerősítésre.

 

(Egyébként, a jó minőségű biztonsági ajtókhoz a beépítésük után jó néhány évig nem kell „hozzányúlni” – legfeljebb kismértékben, de ezt nem ebben a cikkemben fogom kifejteni).

 

Még egyszer hangsúlyozom: egy megerősített Hisec ajtó valószínűleg nem nyújtana optimális szintű védelmet, illetve nem lenne egyenértékű egy jó minőségű biztonsági ajtóval! Ne feledjék: egy üreges fa- vagy műanyag ajtóból sem lesz biztonsági ajtó csak azért, mert megerősítették – ugyanez a helyzet a Hisec ajtókkal is. Akár ’általános igazságként’ is mondhatnám, hogy „ki lehet javítani a hibákat, de az nem olyan, mintha alapból jól csinálnánk valamit.” Ha utólag megerősítünk egy ajtót, az soha nem lesz olyan, mintha egy alapból jó minőségű ajtót vásároltunk volna.

* Végső soron, ha valakinek Hisec bejárati ajtaja van, annak – az optimális védelmi szintű bejárat kialakítása érdekében –, a Hisec ajtó megerősítése helyett, az alábbiakat javaslom:

  • A Hisec ajtó kicseréltetése jó minőségű biztonsági ajtóra (pl. DTP, PRS, Nívó, Knapp Péter biztonsági ajtói); vagy
  • Jó minőségű biztonsági rácsajtó beépíttetése a Hisec ajtó elé (pl. Knapp Péter biztonsági rácsajtói, Tűz ’92 Kft. biztonsági rácsajtói). Ez esetben a biztonsági rácsajtó lesz az adott ingatlan bejáratának fő védelmi rendszere.

(Ez a két bejárat-megerősítési módszer egyébként nemcsak a Hisec ajtók, hanem minden, rossz minőségű bejárati ajtó esetén alkalmazható).

 

* Már csak egy kérdés van hátra: „Tényleg van MABISZ minősítése a Hisec ajtónak?”

Utánanéztem, és úgy látszik, a Hisec cég ebben igazat mondott: a Hisec ajtónak valóban van MABISZ minősítése. A Hisec ajtót a MABISZ a III. védelmi kategóriába sorolta, vagyis az ajtó ellenállási ideje (a MABISZ szakemberei szerint) 5 perc. A MABISZ minősítés megléte azonban nem változtat a Hisec ajtó silány minőségén – ezt többek között az ajtóról készült, hivatalos töréstesztvideó is alátámasztja. Ráadásul, ha a Hisec ajtó tényleg „jó minőségű” lenne, akkor nem alkotna róla rossz véleményt a biztonságtechnikai szakemberek nagy része. Csak hogy néhány szakembert említsek: Subecz Ákos, Knapp Péter, Csesznák Gyula. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a szakemberek általában „kínai ajtó” néven hivatkoznak az álbiztonsági ajtókra – ebbe a gyűjtőnévbe a szintén kínai gyártmányú Hisec ajtó is beletartozik).

 

A MABISZ minősítés egyébként sem garancia, hanem tanúsítvány, amely nem elengedhetetlen (de azért nem árt, ha van). Természetesen a MABISZ szakemberei is tévedhetnek, úgy, mint bárki más. A MABISZ minősítés fontosságáról lehetne még vitatkozni, de nem érdemes, mivel nem lehet a biztonságot egy darab papír meglétére alapozni. Ha úgy tetszik, a „mérleg” még mindig a NEGATÍV irányba billen, vagyis több érv szól a Hisec ajtó ellen, mint mellette.

 

Megjegyzem, a Hisec ajtót „megillető” pozitív érvek egyike sem jelentős: az ajtó jól szigetel, viszonylag esztétikus, illetve rendelkezik MABISZ minősítéssel – amely egyébként 2016. december 31-én lejárt. De ha már az érveknél tartunk, akkor mindenképpen meg kell említenem néhány új negatív érvet is: a Hisec ajtóból nem gyártanak sem kifelé nyíló, sem kétszárnyú kivitelt, illetve az ajtó szín- és marásminta-választéka is csekély. A Hisec ajtót – tudtommal – üvegezett, illetve oldal- és felülvilágító-ablakos kivitelben sem gyártják; bár ezek utólag is kialakíthatók, illetve az ajtó kinézete utólag megváltoztatható, pl. festéssel vagy műanyag díszborítás felragasztásával. Természetesen nem ezek a Hisec ajtó legnagyobb problémái, hanem az, hogy az ajtó nem képes ellátni az elsődleges feladatát, vagyis az adott ingatlan bejáratának optimális szintű védelmét.

 

Ha valaki esetleg még mindig kételkedik a Hisec ajtó védelmi szintjét illetően, annak azt javaslom, hogy tegye fel magának az alábbi kérdéseket:

  • „Tudnék-e nyugodtan aludni egy Hisec ajtó mellett?”
  • „Otthon merném-e hagyni egyedül a nagyobb gyerekeimet abban a tudatban, hogy egy Hisec ajtó ’védi’ őket?”
  • „Biztonságban érezném-e az idős szüleimet / nagyszüleimet egy Hisec ajtó mellett?”
  • „El mernék-e utazni hosszabb időre (pl. másfél hétre) abban a tudatban, hogy otthonomat és ingóságaimat Hisec ajtó ’védi’?”

A cikkben leírtak és a hivatalos töréstesztvideó alapján mindegyik kérdésre egyértelmű a válasz: NEM

 

„Ezek szerint egyáltalán nem számít, hogy a Hisec ajtónak van MABISZ minősítése?”

Ez azért nem így van; a MABISZ minősítés meglétének van egy nagy előnye: Ha a Hisec ajtó megfelelt a biztosítói kockázatvállalás feltételeinek, akkor egy esetleges betörés után a biztosító nagy valószínűséggel megtéríti a biztosított személy anyagi kárát; feltéve, ha az adott biztosítótársaság az adott biztosítási csomagjában elfogadja a Hisec ajtót „megfelelő vagyonvédelmi eszközként” – erről a biztosítónál lehet érdeklődni. A biztosítói kockázatvállalás feltételeit az ajtó MABISZ minősítése tartalmazza, amelyet itt olvashatnak el: http://www.pluto.hu/nytsz/4962-10-2-20111215.pdf

A MABISZ tagbiztosítóinak egyébként nem kötelező elfogadni a Hisec ajtót megfelelő vagyonvédelmi eszközként.  

* Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a Hisec ajtó „jó minőségű.” (Egyébként, arra sem lehet alapozni a védelmet, hogy fizet-e a biztosító, vagy sem).

Továbbá, azzal is számolni kell, hogy a biztosító általában nem téríti meg a teljes anyagi kárt; ráadásul az ellopott, személyes tárgyakat a pénz nem pótolja.

Jobb megelőzni a betörést, mint utólag bánkódni miatta! (Ne feledjék: egy betörés nagyon sok kellemetlenséggel jár).

 

* A Hisec ajtó természetesen „nincs egyedül” a silány minőségével (már-már Dunát lehetne rekeszteni a „Hisec-féle” ajtókkal). Nagyvonalakban megemlítek néhányat a Hisec-hez hasonló ajtók közül:

  • Secdoors: Mondjuk úgy, hogy „közelről ismerem” ezt az ajtót… A Secdoors álbiztonsági ajtó a legegyszerűbben a Hisec ajtó „párjaként” jellemezhető. Az ajtót gyártó Secdoor Hungary Kft. weboldala pedig nevetségesebb és siralmasabb, mint a Hisec ajtóhoz köthető bármelyik weboldal (az előbbi weboldalon lévő szövegek egyes részeit szerintem Google-fordítóval írták).
  • FUDA: Olvassák el az alábbi történetet, és garantáltan el fogják átkozni a FUDA márkát: http://homar.blog.hu/2009/03/16/a_3_perc_alatt_feltorheto_biztonsagi_ajto. (Megjegyzem, a történetben szakmai [biztonságtechnikai] és helyesírási hibák is vannak; de ez a történet lényegén nem változtat).
  • Max-Sec: Ezzel az ajtóval is többször „találkoztam” már. Silány minőségű, kínai ajtó; amelyet nem érdemes megvásárolni. Rossz minősége ellenére 3 perces MABISZ minősítéssel rendelkezik, bár ennek nincs túl nagy jelentősége (a MABISZ minősítés kérdését már kifejtettem).
  • Jola-Sec: Az előbbi ajtókra megszólalásig hasonlít. Állítólag MABISZ minősített (erre nem találtam bizonyítékot). Az ajtó ugyan nem kínai, de ez még nem jelenti azt, hogy „jó minőségű” lenne. Elismerem, nem vagyok benne 100%-ig biztos, hogy ez az ajtó rossz minőségű; bár én akkor sem vásárolnám meg – hozzáteszem, az ajtó ára is „gyanúsan” alacsony: 65.000 forint (vajon miért kerül ennyibe? Nekem van egy tippem…).

 

Egyébként nem az a legidegesítőbb a Hisec ajtóban, hogy rossz minőségű (merthogy ezzel közel sincs egyedül), hanem az, hogy aljas, megtévesztő módon „biztonsági ajtóként” reklámozzák, holott nem az. Erre még az is rátesz egy lapáttal, hogy kb. minden forgalmazó (és a „szíve” legmélyén szerintem maga a gyártó is) tudja, hogy a Hisec ajtó egy vicc (azaz silány minőségű). Ez olyan, mintha egy valódi ékszernek kinéző bizsut „arany ékszer” néven hirdetnének, annak ellenére, hogy nem az – és ezzel még tisztában is lennének…

Tényleg nem értem, hogy lehetnek egyesek ennyire pofátlanok. Hogy tudnak az ilyenek egyáltalán aludni? Hát nem szégyellik magukat, hogy így átvernek másokat? Akkor is ennyire nyugodtak lennének, ha az ő lelkükön száradna mondjuk egy rablógyilkosság vagy egy nemi erőszak, mert az oly nagyra becsült ajtajuk nem képes normálisan ellátni a feladatát? És nem, ez nem paranoia, merthogy ilyen megtörténhet – sajnos! Ezt az aljasságot sosem fogom megérteni… Ilyen is van. És ez gáz. Nagyon gáz.

 

Mellesleg lefogadom, hogy a Hisec ajtóból hasznot húzó egyéneknek sokkal jobb ajtajuk van – nem ám olyan vacak, amit mások torkán lenyomnak azért, hogy nekik jó legyen… Az ilyen hitvány emberek nagyon felbosszantanak.   

Persze az is lehet, hogy tényleg nem tudják, hogy a Hisec ajtó vacak – ez esetben viszont nem értenek a biztonságtechnikához. De akkor miért gyártanak ajtót? Bejárati ajtót? Miért nem nyargalnak át egy olyan bizniszbe, amiben nem ártanak senkinek? Na, ezt sem értem…

Bár nem tudom, mi a pontos igazság, de a véleményem akkor is megmarad... (Tudok, amit tudok).

 

Mindenesetre a lényeg az, hogy aki jót akar magának, az a lehető legnagyobb ívben kerülje el a Hisec ajtót és az ahhoz hasonló ajtókat!

 

(A fenti kép forrása: http://rikk.bloglap.hu/kepgaleriak/biztonsagi-ajtok-2/).

A mielőbbi viszontlátásra!